Mit vegyél először? BTC vs ETH és az olcsó coin tévhit

Az egyik leggyakoribb kérdés, amit új befektetők feltesznek: „Miért vegyek egy egész Bitcoint drágán, amikor ezt az ismeretlen coint pár forintért kapom - és ha az is annyit nő, mint a Bitcoin, akkor sokkal többet keresek?” Ez a gondolatmenet logikusnak tűnik, de egy alapvető félreértésen alapul. Ha még nem tudod, hol és hogyan vásárolhatsz kriptót, először olvasd el a hogyan vegyél először kriptót útmutatót.

Az ár önmagában semmit sem jelent

Egy részvény vagy kriptócoin ára csak azt mondja meg, mennyibe kerül egy darab belőle. Nem mondja meg, hogy drága-e, olcsó-e, vagy van-e tere növekedni.

Gondolj bele: ha egy cég részvénye 1000 forint, és az összpiaci értéke 10 milliárd forint, az más helyzet, mint ha ugyanaz az ár 100 millió forintos összpiaci értékhez tartozik. Az összpiaci érték (angolul: market capitalization, röviden: market cap) az, ami valóban összehasonlíthatóvá tesz két eszközt. Ezt úgy számolják: forgalomban lévő coinok száma szorozva az aktuális árral.

Ha egy ismeretlen coinból sok ezer milliárd darab forog, és darabja tört forint, az összpiaci értéke akkor is lehet több milliárd. Ha az összpiaci érték megduplázódna, a darabár is nagyjából megduplázódna. Ehhez azonban egy nagy, ismert coinhoz mérhető piaci értéket kellene elérnie.

Az olcsó darabár tehát nem jelent könnyebb vagy nagyobb növekedési lehetőséget.

A Bitcoin rövid, semleges bemutatása

A Bitcoin (rövidítve: BTC) 2009-ben jött létre, és ma a legnagyobb összpiaci értékű kriptovaluta. Szerepe az évek alatt kikristályosodott: sokan digitális értéktárolóként tekintenek rá, hasonlóan ahhoz, ahogy az aranyra szoktak gondolni - korlátozott a készlet (összesen 21 millió Bitcoin létezhet), és nincs mögötte egyetlen szervezet vagy kormány.

A Bitcoin lassabban fejlődik technikailag, mint más kriptók, de ez egyben azt is jelenti, hogy jobban tesztelt és kevésbé változékony fejlesztési szempontból. Likviditása (vagyis az, hogy mennyire könnyű megvenni és eladni nagyobb összegben is) a legnagyobb az összes kriptovaluta közül.

Az Ethereum rövid, semleges bemutatása

Az Ethereum (rövidítve: ETH) 2015-ben indult, és más célra tervezték, mint a Bitcoint. Nem csupán digitális pénz, hanem egy programozható platform: rajta futnak az okosszerződések (olyan automatikus megállapodások, amelyeket kód hajt végre), a decentralizált alkalmazások és az NFT-k nagy része is.

Ez azt jelenti, hogy az Ethereum értéke részben attól függ, mennyire aktív a rá épülő ökoszisztéma. Technikailag dinamikusabban fejlődik, ami egyszerre előny és kockázat.

Mind a Bitcoin, mind az Ethereum esetében elmondható, hogy hosszú múltjuk van, nagy a likviditásuk, széles a követőbázisuk, és rengeteg információ érhető el róluk nyilvánosan. Ez nem garancia a jövőbeli teljesítményre, de egy kezdő számára legalább van mihez viszonyítani. Ha megvan a döntés, érdemes a DCA stratégiát megismerni, mielőtt egyszerre nagy összeget fektetsz be.

Miért kockázatosabbak a kis, ismeretlen coinok?

Kis, ismeretlen coinok esetén több tényező súlyosbítja a kockázatot. A kripto-átverések felismerése cikk bemutatja, hogyan ismerhetők fel a pump-and-dump sémák és más csapdák:

Alacsony likviditás. Ha egy coinból kevesen kereskednek, egy nagyobb eladási hullám is zuhanó árhoz vezet. Nehéz kiszállni, ha mindenki egyszerre akar.

Kevés független információ. A Bitcoinról és az Ethereumról könyvtárnyi kutatás, ellenőrzés és elemzés létezik. Egy ismeretlen kis coinnál szinte csak a projekt saját marketinganyaga áll rendelkezésre - ez nem semleges forrás.

Magasabb manipulációs kockázat. Kis piaci értékű coinokat könnyebb mesterségesen felpumpálni, majd összeomlasztani. Ez a „pump and dump” (felpumpálás és ledobás) jelenség sajnos valós és elterjedt.

Projekt-kockázat. A kis projektek mögött kisebb csapatok állnak, kevesebb tőkével. A projekt egyszerűen megszűnhet, a fejlesztők eltűnhetnek.

Mindez nem jelenti azt, hogy minden kis coin átverés, vagy hogy soha nem nőnek. Néhány mai nagy projekt kis ismeretlenként indult. De a siker ritkán volt megjósolható előre, és rengeteg projekt tűnt el véglegesen.

Hogyan gondolkodj a coin-választásról vételi ajánlás helyett

Nem azt mondjuk, hogy „vegyél Bitcoint” vagy „vegyél Ethereumot”. Azt mondjuk, hogy mielőtt bármit veszel, érdemes feltenni ezeket a kérdéseket:

• Mi az eszköz összpiaci értéke, és mekkorának kellene lennie ahhoz, hogy a várt nyereség megvalósuljon?
• Milyen független, hiteles forrásokból tájékozódhatok a projektről?
• Mennyire könnyű eladni, ha szükségem lenne a pénzre?
• Értem-e, mi adja az eszköz értékét?

Ha ezekre a kérdésekre nincs meggyőző válasz, az maga is információ.

Kulcs-tanulságok

• A coin darabára önmagában nem mondja meg, hogy olcsó vagy drága - az összpiaci érték az összehasonlítható szám.
• A Bitcoin és az Ethereum a két legnagyobb, legtöbbet vizsgált, leglikvidebb kriptovaluta; ez nem garantál nyereséget, de legalább van referenciapont.
• A kis, ismeretlen coinok magasabb kockázatot hordoznak: alacsonyabb likviditás, kevesebb független információ, magasabb manipulációs kitettség.
• A „mennyibe kerül egy darab” helyett a „miért éri meg ennyit” a jobb kérdés.

Mit jelent ez neked?

Ha most lépsz be a kripto-piacra, érdemes először megismerned a legnagyobb, legtöbbet elemzett eszközöket - nem azért, mert biztosan a legjobb befektetések, hanem mert róluk tanulhatsz a legtöbbet nyilvánosan elérhető forrásokból. Az „olcsó” kis coinok felé akkor érdemes fordulni, ha már érted a kockázatokat, és tudod, mit keresel.

Ez a cikk nem pénzügyi tanácsadás. A kriptovaluták kockázatos eszközök - a befektetett tőkéd részben vagy egészben elveszítheted.