← Alapok Ingyenes

Mi az a DeFi lending, és honnan jön valójában a kamat, amit ígér?

A kripto-kölcsönzés nem varázslat: valaki felveszi a pénzt, és fizet érte. Nézzük meg, miért vesz fel kölcsönt az, akinek van fedezete, miért mozog a kamat napról napra, és mi az a három kockázat, amit a hirdetett szám nem mutat meg.

Mi az a DeFi lending, és honnan jön valójában a kamat, amit ígér?

A kripto körüli ajánlatok közül a kamat a legcsábítóbb, mert ismerősen hangzik: beteszed a pénzt, és nő. A DeFi lending, vagyis a decentralizált kölcsönzés tényleg fizet kamatot, és a működése nem trükk. Csak nem az van mögötte, amit a legtöbben feltételeznek. Érdemes végigmenni rajta, mert amint látod, honnan jön a pénz, a kockázatok is a helyükre kerülnek.

Mit jelent kamatot kapni a kriptóra?

Ha kamatot kapsz, akkor kölcsönadtál. Ez a banknál is így van, csak ott nem látszik: a betétedet a bank továbbadja, és a hasznának egy részét kapod vissza. A kölcsönzési piacokon ugyanez történik, csak nincs bank a közepén.

A gyakorlat így néz ki. Beteszel egy eszközt egy közös alapba, ahonnan mások kölcsönt vehetnek fel. Amit kapsz, az nem ajándék és nem is hozam a semmiből, hanem annak a kamatnak a rád eső része, amit a kölcsönvevők fizetnek. Ha senki nem vesz fel kölcsönt az alapból, a kamatod közel nulla lesz, akármit mutatott a felület tegnap.

Az általános fogalmakat a DeFi működéséről szóló írás foglalja össze. Itt csak a kölcsönzésre koncentrálunk, mert ennek a szerkezete magyarázza meg a kockázatait is.

Miért vesz fel kölcsönt az, akinek amúgy is van fedezete?

Ez a kérdés szokta megakasztani az embereket, és ez a lending megértésének a kulcsa.

A kölcsönzés ezeken a piacokon túlfedezett. Vagyis ahhoz, hogy kölcsönt vegyél fel, előbb többet kell letenned, mint amennyit felveszel. Elsőre értelmetlenül hangzik: ha van ezer egységnyi eszközöm, miért vennék fel ötszázat a saját pénzem ellenében?

A válasz az, hogy a kölcsönvevő nem egyszerűen pénzhez akar jutni, hanem meg akarja tartani azt, ami nála van. Az eladásnak ára van: kilép a pozícióból, és adózási eseményt is teremthet. Ha viszont fedezetként leteszi és felvesz mellé, akkor pénzhez jut úgy, hogy az eszköz megmarad nála.

Ezért fizet kamatot valaki, akinek látszólag nincs rá szüksége: nem szűkösségből vesz fel kölcsönt, hanem azért, hogy ne kelljen eladnia. Ez a kamatod forrása, és teljesen valóságos gazdasági igény.

Miért mozog a kamat napról napra?

A hirdetett kamat ezeken a piacokon nem ígéret, hanem pillanatnyi állapot.

A logika egyszerű. Minél nagyobb része van kikölcsönözve a közös alapnak, annál drágább felvenni belőle, tehát annál nagyobb a kamat is, amit te kapsz. Ha sokan tesznek be és kevesen vesznek fel, a kamat leesik, fordítva pedig felugrik.

Ebből két gyakorlati következtetés adódik. Az egyik, hogy a képernyőn látott szám nem az, amit egy évig kapni fogsz. A másik, hogy a feltűnően magas kamat gyakran nem jó hír, hanem feszültség jele: azt jelenti, hogy sokan akarnak kölcsönt felvenni, és kevés a szabad készlet.

Jegyezd meg: a változó kamat mindkét irányban változó. Ha egy ajánlat konkrét számot ígér hosszú távra, akkor vagy nem ez a szerkezet áll mögötte, vagy valaki más állja a különbözetet. Mindkét esetben az a következő kérdés, hogy pontosan kicsoda.

Mi történik, ha a fedezet ára esik?

Itt lép be a rendszer legfontosabb gépezete, a likvidálás.

Mivel a kölcsön túlfedezett, van egy határ, ameddig a fedezet értéke eshet. Ha az ár átlépi ezt a határt, a kód automatikusan elad a fedezetből annyit, hogy a kölcsön fedezve maradjon. Nincs felszólítás, nincs türelmi idő, és nincs kihez fordulni. Amint a feltétel teljesül, a művelet lefut.

Kölcsönvevőként ez a te kockázatod: egy gyors áresés elviheti a fedezeted egy részét akkor is, ha az ár néhány órával később visszajön.

Kölcsönadóként viszont más a helyzet, és ezt szokták félreérteni. A te kockázatod nem az, hogy a kölcsönvevő nem fizet, mert a fedezet ott van, hanem az, hogy a likvidálás nem fut le elég jól. Egy heves esésben, amikor sok pozíciót kell egyszerre zárni, a fedezet eladása nem feltétlenül hozza be a kölcsön értékét. Ilyenkor hiány keletkezik az alapban, és az a betétesek pénzéből hiányzik.

Ez ritka, de nem elméleti. És pont az a helyzet szüli, amikor a legkevésbé szeretnél gondot: a nagy zuhanások közben.

Mit nem mutat meg a hirdetett kamat?

Három dolgot, és mindhárom nagyobb súlyú, mint maga a szám.

Az első az okosszerződés hibája. A pénzed egy programban ül. Ha a programban hiba van, az mindenkire vonatkozik, aki benne van, és a bekövetkezése nem attól függ, mennyire vagy óvatos. Ezt a kockázatot nem lehet figyelemmel kivédeni, csak az összeg nagyságával mérsékelni.

A második a likvidálási lánc: a kamat nyugodt napból származó szám, a kockázat viszont rossz napon jelentkezik, és a kettőt sosem mutatják egymás mellett.

A harmadik maga az eszköz. Ha egy eszközre kapsz kamatot, a kamat is abban az eszközben jár. Ha közben az eszköz ára esik, könnyen előfordulhat, hogy több egységed lett és mégis kevesebb pénzed van. A hozam és az árfolyam két külön kérdés, és rendszerint csak az egyiket hirdetik.

Milyen kérdéseket tegyél fel, mielőtt beteszed a pénzt?

Ez nem lista arról, mit válassz. Lista arról, mit kell tudnod ahhoz, hogy egyáltalán dönteni tudj.

  • Ki fizeti a kamatomat, és miért éri meg neki? Ha erre nincs egy mondatos válasz, ne menj tovább.
  • Változó ez a kamat vagy fix? Ha fix, ki állja a különbözetet?
  • Mennyi ideje működik ez a piac, és átvészelt-e már egy komoly esést?
  • Mi történik, ha akkor akarom kivenni a pénzem, amikor mindenki más is?
  • Melyik eszközben kapom a hozamot, és mit jelent ez, ha annak az eszköznek esik az ára?
  • Mekkora az az összeg, aminek a teljes elvesztése nem változtatna az életemen?

Az utolsó kérdés nem rémítgetés. Itt nincs visszavonás és nincs kártalanítás, tehát a betehető összeg felső határát nem a várható hozam adja meg, hanem az, amit el tudsz veszíteni.

Kulcs-tanulságok

  • A kamatod forrása a kölcsönvevő, aki azért fizet, hogy ne kelljen eladnia. Ha nem tudod megnevezni a forrást, a hozam nem érthető, csak vonzó.
  • A hirdetett kamat pillanatnyi állapot, nem ígéret. A kiugróan magas szám sokszor feszültséget jelez, nem lehetőséget.
  • Kölcsönadóként a valódi kockázatod nem a nemfizetés, hanem az, hogy egy heves esésben a likvidálás nem fedezi a kölcsönt.
  • Az okosszerződés hibáját óvatossággal nem lehet kivédeni, csak az összeggel mérsékelni.
  • A hozam és az árfolyam két külön dolog. Kaphatsz kamatot úgy is, hogy közben kevesebb pénzed lesz.

Mit jelent ez neked?

Ha a tárcakezelésed még nem rutin, a kölcsönzés nem a következő lépés, hanem egy elhalasztandó lépés. Ha viszont már stabil, akkor a lending nem tiltandó dolog, csak nem takarékbetét. Kezeld pozícióként: tudd, ki fizet neked, tudd, mi történik egy rossz napon, és annyit tegyél bele, aminek az elvesztése nem borítja fel a terved.

Gyakori kérdések

Mi az a DeFi lending egyszerűen?

Kölcsönzési piac, ami nem egy cégnél fut, hanem programkódként egy blockchain hálózaton. Az egyik oldalon beteszed az eszközödet egy közös alapba, a másik oldalon valaki fedezet ellenében kölcsönt vesz fel belőle, és kamatot fizet érte. Amit te kapsz, az ennek a kamatnak a rád eső része, nem pedig egy szolgáltató által ígért hozam.

Honnan jön a kamat, amit kapok?

A kölcsönvevőtől. Ő azért fizet, mert meg akarja tartani a saját eszközét ahelyett, hogy eladná, de közben szabad pénzre van szüksége. Ez valós gazdasági igény, és ez a hozam forrása. Ha egy ajánlatnál nem tudod megnevezni, ki fizeti a kamatodat és miért éri meg neki, akkor a hozam eredete tisztázatlan.

Miért kell több fedezetet letenni, mint amennyit felveszek?

Mert nincs hitelvizsgálat és nincs behajtás: a kölcsön biztosítéka maga a letett eszköz. A túlfedezettség adja a mozgásteret arra, hogy ha a fedezet ára esik, a rendszer még időben el tudja adni egy részét. A kölcsönvevő cserébe nem pénzhez jut olcsón, hanem megtarthatja a pozícióját.

Mi a legnagyobb kockázat, ha csak kölcsönadok?

Nem a nemfizetés, mert a fedezet ott van. A valódi kockázat az, hogy egy heves áresésben a likvidálás nem hoz be annyit, amennyi a kölcsön értéke, és így hiány keletkezik az alapban. Emellett ott van az okosszerződés hibájának kockázata, ami mindenkit egyformán érint, aki benne van.

Több kérdés minden cikkünkből: Gyakori kérdések

Ez a tartalom tájékoztató és oktató jellegű, nem pénzügyi tanácsadás. A kriptoeszközök kockázatosak; döntéseidért te felelsz.