Vége a kriptovalidálásnak: mi változik, és mikortól

Az Országgyűlés 2026. július 28-án délelőtt eltörölte a magyar kriptoszabályozás legvitatottabb elemét, a validálási kötelezettséget. A szavazás eredménye 143 igen, 46 nem, 1 tartózkodás.

Erről ma sok helyen olvashatsz. Mi viszont nem a sajtóösszefoglalókból dolgoztunk, hanem elolvastuk magát a törvényjavaslatot. Van benne négy dolog, ami a legtöbb cikkből kimaradt, és pont ez a négy az, ami neked mint felhasználónak számít.

Először a legfontosabb: a törvény még nem lépett hatályba

Ez az a pont, ahol a mai híradások nagy része félrevezető lesz.

A törvényt megszavazták, de a megszavazás nem hatálybalépés. A javaslat 6. §-a szerint a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A kihirdetés a köztársasági elnök aláírása után, a Magyar Közlönyben történik, és ennek a napja a szavazás pillanatában még nem ismert.

Vagyis: a validálási kötelezettség jogilag még mindig él. Aki a következő napokban validátor nélkül vált kriptót forintra, ugyanazt a szabályt sérti meg, mint tegnap. Ez nem óvatoskodás a részünkről, hanem az, ami a törvényszövegben áll.

Egy dolgot viszont érdemes rögtön tisztázni, mert ma sok helyen összemosódik: a validálási kötelezettség soha nem a kriptovásárlást tiltotta. A szabály a kriptoeszköz forintra váltására vonatkozott. Kriptót venni ezután is, ezalatt is lehetett, azoknál a szolgáltatóknál, amelyek Magyarországon legálisan elérhetők. Ami az elmúlt egy évben valóban szűkült, az a magyar ügyfeleket kiszolgáló platformok köre volt.

Jegyezd meg: amíg a Magyar Közlönyben nem jelent meg a kihirdetés, és onnan nem telt el 8 nap, az átváltásra a régi szabályok érvényesek.

Mi volt a validálás, és miért lett belőle ekkora ügy?

2025. július 1-je óta Magyarországon kriptoeszközt forintra váltani csak akkor lehetett legálisan, ha egy külön engedélyes szolgáltató, a validátor, előzetesen jóváhagyta az ügyletet. Ez a konstrukció Európában egyedülálló volt.

A súlyát nem a bürokrácia adta, hanem a büntetőjog. A jogszabálycsomag két új tényállást vezetett be a Büntető Törvénykönyvbe:

• kriptoeszközzel visszaélés, vagyis a validálás nélküli átváltás,
• jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása, vagyis az engedély nélküli szolgáltatói tevékenység.

A büntetési tétel felső határa nyolc év szabadságvesztés volt. Ez az a részlet, amitől egy átlagos felhasználó nem kockáztatott: nem bírságról volt szó, hanem bűncselekményről.

A piac nem várta meg a végét

A szolgáltatók gyorsabbak voltak, mint a jogalkotó.

A Revolut 2025. december 8-án jelentette be, hogy kivezeti a kriptoszolgáltatását Magyarországon. A magyar ügyfeleknek december 18-ig volt idejük eladni. Utána sorban jött a többi: az eToro, a Bitvavo, a Kriptomat és a hazai CoinCash is felfüggesztette vagy korlátozta a magyar kiszolgálását.

A számokban ez így néz ki. A PwC 2026 júniusi kutatása szerint azoknak a magyaroknak a száma, akik aktívan tartanak kriptoeszközt, körülbelül 210 ezerről 130 ezerre esett egy év alatt. Ez nagyjából 80 ezer ember, a piac 38 százaléka.

Fontos érteni, mit jelent ez és mit nem. Ezek az emberek nem tűntek el, és a kriptójuk nagy része sem semmisült meg. Egy részük eladott, egy részük külföldi szolgáltatóhoz vagy saját tárcába vitte az eszközeit, és kikerült a hazai, mérhető rendszerből. A szabály tehát nem a kriptózást szüntette meg, hanem a szabályozott, magyar, adóztatható részét zsugorította össze.

Miért pont most törölték el?

Két nyomás találkozott.

Az egyik kívülről jött: 2026 januárjában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, arra hivatkozva, hogy a validálási előírás szembemegy az uniós kriptopiaci rendelettel, a MiCA-val. A MiCA logikája az, hogy egy tagállamban megszerzett engedéllyel az egész unióban lehet szolgáltatni. A magyar validálás ezt a szabad szolgáltatásnyújtást korlátozta.

A másik belülről. A mai törvény saját indokolása lényegében ugyanazt mondja, amit a Bizottság: a validálás mint versenyt korlátozó elvárás nem tartható fenn. Ez nem apróság. Ritka, hogy egy jogszabály indokolása a saját, egy évvel korábbi konstrukcióját minősítse tarthatatlannak.

A szavazás azért zajlott két körben, mert a csomag egy része sarkalatos rendelkezést érint, ahhoz pedig kétharmados többség kell.

Ami a sajtóból kimaradt: az engedélyek és az adatok sorsa

Itt jön a két rendelkezés, amit a mai összefoglalókban nem fogsz megtalálni, mert csak a törvényszövegben van benne.

Az engedélyek automatikusan megszűnnek. A törvény szerint a hatálybalépés napján az addig kiadott validátori engedélyek a törvény erejénél fogva érvényüket vesztik, a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat pedig meg kell szüntetni. Nem kell külön visszavonási határozat, nem kell kérelmezni semmit. Aki validátori engedélyért folyamodott, annak az ügye egyszerűen megszűnik.

Az összegyűjtött adatokat törölni kell. A törvény kifejezetten előírja, hogy a validálással összefüggésben kezelt adatokat a hatálybalépéstől számított 3 munkanapon belül, visszaállíthatatlanul törölni kell.

Ez utóbbi adatvédelmi szempontból a törvény legérdekesebb eleme. Egy éven át minden szabályos magyar kriptoátváltás átment egy validátoron, ami azt jelenti, hogy keletkezett egy adatállomány arról, ki mikor mennyi kriptót váltott forintra. A törvény ezt az adatállományt nem archiválja, hanem megsemmisítteti, méghozzá szűk határidővel.

Ki jön vissza, és mikor?

A visszatérés már elkezdődött, de érdemes elválasztani a tényt a találgatástól.

Tény. A CoinCash 2026. július 20-án megkapta a jegybank hivatalos kriptoeszköz-szolgáltatói engedélyét, a hazai szolgáltatók közül elsőként. Ez a MiCA szerinti engedély, ami a validálástól függetlenül működik.

Tény. A Lightyear 2026 májusában 23 európai piacon indította el a kriptokereskedést, és Magyarország volt az egyetlen kimaradó ország. A cég ma reggel levelet küldött a magyar ügyfeleinek, amiben jelezte: amint az új szabályok érvénybe lépnek, elérhetővé teszik a kriptokínálatukat. A levél megfogalmazása egyébként pontosan azt a caveatot tartalmazza, amivel ez a cikk kezdődött, tehát ők maguk sem állítják, hogy ma már lehetne.

Találgatás. A Revolut visszatéréséről nincs hivatalos bejelentés. Több cikk feltételes módban ír róla, forrás nélkül. Ha jön bejelentés, meg fogod találni a Revolut saját csatornáin, addig ez nem hír, hanem várakozás.

Mit csinálj most?

Röviden: semmit, ami sietség.

1. Várd meg a kihirdetést. Nézd a Magyar Közlönyt, vagy egyszerűen figyelj a szolgáltatók saját bejelentéseire. Egy nagy szolgáltató nem fog a hatálybalépés előtt indulni, mert nekik ez jogi kockázat.
2. Ne ess a “gyorsan, amíg lehet” csapdájába. Egy szabályozási nyitás után jellemzően megnő a hirdetési nyomás, és vele a hamis platformok száma is. A Google-hirdetéses hamis tőzsdék pont ilyenkor aktívak.
3. Nézd meg, hol tartod az eszközeidet. Ha a kivonulási hullámban külföldi szolgáltatóhoz vagy saját tárcába vitted a kriptódat, az továbbra is teljesen rendben van. Nincs olyan szabály, ami visszaterelne bárhová. Ha a hardvertárca mellett döntöttél, az most sem lett rosszabb döntés.
4. Az adózás nem változott. Ez a törvény az átváltás engedélyezési rendjéről szól, nem a személyi jövedelemadóról. A kriptoügyletek adózási szabályai érintetlenek.

Összegzés

Egy év, körülbelül 80 ezer eltűnt felhasználó, és a nagy szolgáltatók kivonulása. Ennyibe került egy szabály, amiről a végén a saját törvényhozója mondta ki, hogy nem tartható fenn.

A nyitás valódi, de még nem történt meg. A különbség a kettő között néhány nap, és pont ez a néhány nap az, amiről a mai hírek nagy része hallgatni fog.

Ez a cikk tájékoztatás, nem befektetési tanács. A jogi kérdésekben a Magyar Közlönyben megjelenő szöveg az irányadó.